#14

Mi, racionális emberek sosem fogjuk megérteni, hogy mi, hívő emberek miért találunk mindennél biztosabb kapaszkodót ott, ahol mások egy korhadt faágat se látnak. Hogy amikor mi pengeéles logikával vájunk utat magunk előtt, akkor mi egy olyan univerzum kérlelhetetlenségével parancsolunk megálljt, amely minden képtelensége ellenére sem sebezhető. Egyszerűen lepereg róla, ami csak lepereghet. És az is, ami nem. Ahol a végső érv az érthetetlenség ellen, hogy nem is kell érteni, sőt épp ez volna az egész éltető és összetartó ereje, a súlyos mágnesességgel felszentelt magva, ott ez annyira meghökkenti az ok-okozatok rabláncára fűzött materialistát, hogy könnyen eszét vesztheti tehetetlenségében. Semmi, de tényleg az égvilágon semmi nincs ugyanakkor, amivel igazolhatnánk, hogy a hit és a szerelem közül egyik vagy másik jobban vagy kevésbé érdemli meg, hogy toleráljuk neki ezt a rendszeren kívüliségét, sőt belássuk, elfogadjuk és támogassuk őt abban, hogy a jövendő generációk számára is továbbadja: nincs rám magyarázat és ettől vagyok mindenható.