#23

Mindennek átmenetiség íze van. Mintha mindennek az lenne a lényege, hogy túllegyek rajta. Ezért folyton görcsösen sietek. Talán még mindig azt hiszem, hogy ezek amolyan kötelező körök, amik végeztével végre lehet foglalkozni az igazi dolgokkal. És amíg rajtuk görcsölök, addig sem kell belátnom, hogy fogalmam sincs, mik az igazi dolgok.

Szerintem nincs olyan nagy különbség a között, amit megszerzel és amiről végleg lemondasz. Így is, úgy is egy gonddal kevesebb. Azt el lehet fogadni, hogy na, ez nincs többé. Azt nem, hogy még mindig nem értünk el odáig, mikor érünk már el odáig. Kis tételben motivál, nagy tételben agyon nyom. Érszűkület, fekély satöbbi. Soha korábban nem volt ilyen fiatal generáció tisztában azzal, hogy mi az a szerotonin-visszavétel gátló. Cserébe – hát vannak dolgok cserébe, ez kétségtelen.