#86

A rossz emlékek helye a szív alatt egyre duzzad, innen a nehézlégzés. A felejtés itt nem opció: ha ezek egyszer oda beették maguk, a rothadás megindult, innen meg már senkit nem érdekel, hogy az embernek miről mi a tudomása. Hogy lepedővel takarja le a tükröt, hogy ne is lássa a szégyenét, de ezzel épp hogy a halott lelket nem engedi távozni.

Szakértői véleményem tehát a következő: lassítani kell a tempón. A képességeknek a dologra fogott izmokban magabiztosan áramló tudata: nagyrészt marad, míg az önnön korlátainkkal való konfrontáció, a tehetetlenség érzése: nagyrészt eltűnik.

Felesleges azon dühöngeni, hogy miért nem jöttünk erre rá korábban, hiszen hol tartanánk már akkor! Sőt kifejezetten alááshatja az egész felfedezést, ellehetetlenítve bármilyen eredmény elérését. Szóval van benne némi meló, hogy ne csináljon az ember semmit, csak tudatában legyen a létezésének, még ha ezt nem is tudja kiszámlázni sehova.