#25

A katekumen oktatás részeként jártunk különböző emberekhez, feleslegesnek éreztük ugyan, de még nem volt betáblázva minden percünk, én kicsit élveztem is, vagy inkább csak érdeklődtem, nem rossz ez, gondoltam, megismerni új embereket, vagy ha megismerni nem is, de találkozni új emberekkel, akik mást szeretnek, máshogy gondolkodnak, másképp keverik a limonádét. Szeretnek a kertben üldögélni például. Nem tudtam eldönteni, hogy a kertje ápolatlan vagy úgymond buja. Hogy ez itt most akkor egy szemétdomb vagy természetes közeg, hogy ilyent tényleg lehet-e, ilyenben élni, ide kijárni nap mint nap és ennek örülni. És ráhagyni, a te dolgod öreg, ha neked ez tetszik, egészségedre, csak nekem ne kelljen. Aztán évek múlva azon kaptam magam, hogy az érdeklődésem a kritikus szint alá süllyedt.